Søren Kierkegaard: A jelenkor kritikája. Budapest: L'Harmattan, 2015. 88 p. ISBN:9789632369716

 

 


„...a közönségesség azzal végződik, hogy – mint ahogy a Dalai Láma ürülékét tisztelik – a söpredék első jöttmentjét imádják, vagy saját magukat látják benne imádattal; olyan viszonyulás ez, amely a demokráciában megfelel annak, mintha a monarchiában a császári koronát aukcióra bocsátanák.” Ezeket a sorokat Kierkegaardtól A jelenkor kritikája című műben olvashatjuk. Rendkívül aktuális, mintha saját jelenkorunk kritikája lenne. Ragyogó gondolatok. Az egyetlen probléma, hogy ez a könyv nem létezik. Pontosabban létezik, Kierkegaard írta, de Theodor Haecker „találta ki“, amikor német fordításban megjelentette. Haecker a két világháború közötti katolikus írónemzedék legjelentősebb alakja. Gondolkodása, amelyet vallásos egzisztencializmusnak szokás nevezni, erőteljesen Nietzsche és Kierkegaard hatása alatt állt. Soren Kierkegaard (1813–1855) minden idők egyik legismertebb, legnagyobb hatású gondolkodója. 1846-ban Egy irodalmi jelentés (En literair Anmeldelse) című írásában Johan Heiberg anyjának könyvéről ír. Pontosabban: annak apropóján. Írása azonban sokkal többet jelent. Valószínűleg a kutyát sem érdekelné Heiberg asszony írása (A két korszak), ha Kierkegaard nem írt róla egy „irodalmi jelentést“. Haecker pontosan és jó érzékkel veszi észre, hogy jelen esetben a kritika lényegesebb, fontosabb, mint amiről írták. Kivesz a könyvből egy fejezetet (Jelenkor), és önálló életet és címet ad neki német megjelenésben. Ebből lesz A jelenkor kritikája. Az írás gondolatai csaknem százhetven évvel a megírása után is rémisztően aktuálisak. Akár a tömegről, akár a politikáról, akár, mondjuk, a sajtóról van szó. Haecker és Kierkegaard – így együtt. Érdekes eset, amikor a fordító „társszerzővé“ avanzsál. Zseniális érzékkel. Az olvasó ezt a Haecker-fordítást foghatja most a kezében, és ezzel egy izgalmas próba szemlélőjévé válhat. Hogy közben a sorokban fájdalmasan ismer rá saját korára, az sem Kierkegaardnak, sem Haeckernek nem róható fel.

MTMT-adatok
teljes publikációs lista az MTMT-ben; összegző táblázat az MTMT-ben
Rövid írások Beszélgetésekről, előadásokról
A személytelen személyesség (Pro Philosophia 23 (2000) 34–36.
Kierkegaard-t olvasva (Magyar Tudomány 2013/6)
A filozófia „más" (Korunk 2015/9)
Perszeusz és Danaé (Spanyolnátha 2016/1)
Joan Miró ürügyén (Tiszatáj 2013/3)
az Élet és Irodalomban megjelent publicisztikák listája
Szerelem és más testi kínok a filozófiában és a művészetben
Beszámoló a Test és lélek c. vitaestről
Zalán Tibor legszebb versei és Gyenge Zoltán: Emberlétünk határai – könyvbemutató
A sorsszerűségtől a megtisztulásig
Zalán Tibor írása egy színházi előadásról
A filozófia hosszú éjszakája 2017
Interjúk
A kortárs filozófiáról (Kvantum, Szegedi Városi TV)
Szeged a filozófia és a napfény városa – "kisinterjú" (SZTElozófia Blog)
A művészet születése
Platónról
Van Morrison: Philosopher's Stone